Egészségügy Iránban – Körkép
- B
- 2024. nov. 6.
- 4 perc olvasás
Az egészségügy minden országban egy sarkalatos, sokszor érzékeny kérdés. Nincs ez másképp Avicenna (Ibn Sina), híres középkori perzsa orvos és tudós hazájában sem. A közel-keleti térségben Izrael mellett Irán az egyetlen ország, ahol egyszerre találkozhatunk kiváló orvosi képzéssel, magasszintű egészségügyi ellátással és nemzetközileg elismert gyógyszeriparral. Jó példa erre, hogy a COVID idején Irán is fejlesztett saját vakcinát – ennek hatékonysága azonban már egy másik téma. Az iráni gyógyszerek minőségéről elmondható, hogy kifejezetten hatékonyak, exportra is gyártanak, és az ár-érték arányt tekintve pedig kiválóak. Az iparág azért is fontos, mivel a mezőgazdaság mellett hivatalosan semmilyen szankció nem sújtja, így olyan nagy nemzetközi cégek is aktív jelenléttel vagy gyárral rendelkeznek, mint a svájci Roche vagy a dán Novo Nordisk.

Paradox módon a szankciók nagyban hozzájárultak a gyógyszeripar fejlődéséhez, mivel az ország ezen a téren is rákényszerült az önellátásra. A hazai gyógyszerek előállítása három módon történhet: külföldi licenc alapján, helyi formulával, de (részben) külföldi alapanyagból vagy helyi formula alapján helyi alapanyagból. Az esetek többségében az utóbbi kettő a jellemző, azonban speciális gyógyszerek esetén (pl. rákellenes gyógyszerek) rá vannak szorulva az importra, ami a szankciók által előidézett pénzügyi tranzakciós kihívások miatt időnként hiányt idéz elő. Érdekesség, hogy sok gyógyszer vagy vitamin esetében ugyanolyan minőségben, de egyszerre elérhető a külföldi és iráni verzió is. Utóbbi a külföldi árának a töredékéért, azonban sokan mégis inkább a külföldit preferálják, mondván, hogy az jobb minőségű. Erről a jellegű dilemmáról egy régebbi posztomban írtam.
Külföldnél maradva: jelentős problémát okoz a fiatal orvosok elvándorlása. Több olvasóm találkozhatott már Magyarországon tanuló, iráni orvostanhallgatóval, amiből azt gondolhatnánk, hogy ez az iráni képzések hiánya miatt van. A valóság azonban ennek a fordítottja. Az iráni orvosi képzés magas színvonalon áll, és bejutni oda hatalmas kihívást jelent. Akinek nem sikerül, de továbbra is ez a pálya vonzza, az a pénztárcájához mérten kénytelen külföldön oktatási intézmény után nézni. Ez a verseny egyébként az egyetem elvégzése után is fennáll, ami azt jelenti, hogy az orvosoknak folyamatosan, nemzetközi szinten is képezniük kell magukat, ha versenyképesek akarnak maradni. Emiatt a legtöbb, Iránban praktizáló orvos relatív jól beszél angolul, és tisztában van a nemzetközi trendekkel. Azonban nagyon sok azoknak is a száma, akik ugyan elhelyezkednek, de nem sikerül a hivatásuknak és elvárásaiknak megfelelő egzisztenciát kialakítaniuk. Így nekik a külföldi lehetőségek, az elvándorlás egy vonzó opció. Ráadásul a nyugati országok is, érthető okokból, tárt karokkal fogadják őket. Más ország pénzen oktatott, más ország páciensein gyakorolt, tapasztalt orvosokat melyik ország nem látna szívesen?
A nyugati világnál maradva Irán kapcsán megfigyelhető egy érdekes párhuzam, egyben magyar szempontból különbség is. Az iráni egészségügyi rendszer nagyon sokban hasonlít az amerikaira. Részben azért, mert a szinte semmire sem használható társadalombiztosítás mellé – ami egy minimális alapellátást és bizonyos gyógyszerek esetében némi kedvezményt jelent – ajánlott egy magánegészségügyi biztosítást is kötni. Ez egy éves díj fejében úgy működik, hogy először a páciens kifizeti az ellátás költségét, majd utána a biztosító részben vagy egészben visszafizeti azt. Másrészről pedig azért, mert amíg Európában a prevención van a nagyobb hangsúly (államnak olcsóbb, ha egészségesek az emberek), úgy Iránban az intervención (az orvosoknak nem érdeke a megelőzés). Ezt a különbséget egy ismerősöm nagyon jól jellemezte: amíg Európában próbálják megakadályozni, hogy beleessél a gödörbe, addig Iránban – ha beleestél – onnan ügyesen kiszednek és újra összeraknak. Mit jelent ez a valóságban? Nos, például azt, hogy az emberek körében a rendszeres szűrővizsgálatok vagy rutin labor ismeretlen fogalom. Itt akkor megy az ember az orvoshoz, ha érzékelhetően baja van. Magam szinte minden esetben, mikor rutin szűrésre vagy laborvizsgálatra jelentkezek, értetlenül állnak az előtt, hogy miért vagyok itt, ha nincs bajom. Éppen azért, hogy ne legyen! Az állami és magánegészségügynél maradva fontos még megemlíteni a magánkórházak nagy számát és fejlettségét. A felszereltség és az ellátás területén sokszor vetekszik az államival, illetve a Közel-Kelet lévén olyan kórházi luxu szolgáltatások is elérhetőek, mint például egész emeletet elfoglaló ötcsillagos lakosztályok.

Ami viszont számomra jelenti az igazi luxust Iránban, az a 0–24 órában elérhető, azonnali, otthoni egészégügyi ellátás. A katétercserétől kezdve az infúzióig gyakorlatilag bármilyen otthon elvégezhető szolgáltatást tudunk igényelni, mindezt pár órán belül, bármely napszakban és online. Ráadásul mindez a háziállatokra is érvényes. Az online rendelhető, otthoni szolgáltatásokhoz még hozzátartozik a legtöbb szakorvosi vizit is – ahelyett, hogy mi várnánk a rendelőben, addig az orvos ül kocsiba miattunk. Továbbá a legtöbb laborvizsgálat is elérhető otthonról, néhány kattintás után, ami azt jelenti, hogy az ember otthonában történik a mintavétel, aminek az eredményét aztán elektronikus formában küldik el. Az otthoni betegápolás vagy fizikoterápia pedig annyira gyakori szolgáltatásnak számít, hogy az átlagember is könnyen meg tudja engedni magának.

A gyógyszertárak a magyarországi rendszerhez hasonlóan működnek, legtöbb esetben itt is felkerül a recept az elektronikus felhőbe, azonban gyakoriak még a papír alapú, kézzel írt receptek is. A gyógyszerellátás kapcsán is elérhetőek a kényelmi szolgáltatások, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az ember feltölti a receptjét vagy elküldi az e-recept számát, ami fizetés után általában 1-2 óra alatt megérkezik hozzánk. És hogy ezt nem lehet tovább tetézni? Nos, csalódást kell, hogy okozzak. Akinek számít az idő, az nem megy el a házi- vagy szakorvoshoz, hanem online kiválaszt egy számára megfelelő, éppen elérhető orvost, akit a szolgáltatási díj megfizetése után felhív vagy chaten keresztül elmondja a problémáját, ami után a kiváltandó recept már fel is kerül a felhőbe.
Az iráni egészségügyben szerzett saját tapasztalataimról a következő posztban fogok részletesebben írni.
Comments