Az egyik leggyakoribb kérdés, amit gyanútlan honfitársaim fel szoktak tenni, hogy nekem is szükséges-e csadorban, tehát az arcot kivéve mindent elfedő fekete lebernyegben járnom. A rövid válasz, hogy nem. A hosszú az már attól függ.
Iránban a Iszlám Forradalom előtt nem volt kötelező a csador viselése, sőt 1963-ban Mohammad Reza Pahlavi shah kezdeményezésére meghirdették az ún. "fehér forradalmat", ami egyenesen tiltotta a nők mindent elfedő öltözetét. Ez nyugati szemmel nagyon progresszívnak tűnhet, azonban ezzel az intézkedéssel sok nőt megfosztottak a tanulási/munkavállalási lehetőségtől, mivel vallási nézeteik miatt így már nem volt lehetőségük utcára lépni. Később ezt megszüntették, mindenki abban járt, amiben akart, de a nyugati öltözködés csak a nagyvárosokban volt jellemző. Az 1970-es évek végén a kb. 35 milliós lakosság 70%-a volt vidéki, míg 30%-a városi, tehát a populációnak csak egy elenyésző része élt a lehetőséggel. Ez a szám mára egyébként pont az ellenkezője. Tehát az 1979-es forradalmat megelőzően mindenki maga választhatta meg az öltözetét, de a nyugati ruházkodási szokás alapvetően nem volt kulturálisan elfogadott.
Az Iszlám Köztársaság meghirdetése után se vezették be egyből az iszlámkonform öltözködési szabályokat, azok lassan léptek csak életbe. Bevezetésük után viszont meglehetősen szigorúak voltak. Csador vagy hajat teljesen elfedő kendő és ún. mantó, ami gyakorlatilag egy minimum térdig érő vékony, bő kabátnak felel meg, lehetőleg sötét színben.
Ahogy Irán "baby boomer" generációja elkezdett felnőni, illetve a globalizáció vívmányai (Instagram, Youtube stb.) is a mindennapok részeivé váltak, az emberek (nők és férfiak egyaránt) több személyes szabadságot követeltek. Ennek hatására manapság a hajat alig takaró kendő; nyitott, rövid és gyakran átlátszó mantók viselete, illetve bokalengető nadrágok a mindennapok, és összességében az átlag viseletté váltak.
Illetve még egy érdekes kép és személyes tapasztalat, mivel a npokban jártam az iráni parlamentben:
A jobb oldali kép meglehetősen egyhangú és szokatlan nyugati szemmel, habár hozzá kell fűzni, hogy napjainkban a parlamenti képviselők is színes, divatos kendőket hordanak a csador alatt, ami jól kivehető, mivel az egész fejüket és mellkasukat az takarja. Ezenkívűl már nem minden hölgy visel csadort a parlamentben se, hanem inkább zártabb mantót és kendőt választ. Illetve ami még érdekes, hogy a forradalom előtti időszakhoz képest, napjainkban több női kipveselő van a parlamentben.